A kiválasztás után
Miután kiválasztottak, és már biztosan tudtam, hogy van egy szervezet ahol engem szeretnének egy elég hosszú, várakozásból adódó stresszel tűzdelt időszak kezdődött. Fontos tudni, hogy a fogadó és küldő szervezeteknek évente 3 határidő áll rendelkezésükre, hogy pályázatot adjanak be. 2015-ben ezek így alakultak:
Február 4.
Április 30.
Október 1.
Ezek a dátumok nagyban befolyásolják az éppen elérhető lehetőségeket, hiszen minden szervezet kb. 1 hónappal a határidő előtt már tudni szeretné pontosan, hogy ki vagy kik lesznek azok az önkéntesek akiket fogadni szeretnének. Tehát a toborzás már legalább 2-3 hónappal korábban megkezdődik, így érdemes ehhez igazítva nézelődni és küldözgetni az e-maileket. Miután a jelentkezők közül kiválasztották a számukra legszimpatikusabb jelölteket megkezdődik a pályázat megírásának szakasza. Az önkéntes számára ez a legrosszabb időszak, mert ez idő alatt szinte semmilyen előrelépés nem történik amíg nincsen eredmény. A Friends of the Elderly a februári határidőre adta be a pályázatot, és egészen május 5-ig kellett várnom a következő e-mailre tőlük, amikor is végre jött a hír, hogy a pályázatot elfogadták, már 100% hogy megvalósul a program!
Így lassan, de biztosan elindult a szervezgetés és tervezgetés fázisa. :) Számomra a várakozás leginkább azért volt nehéz, mert az egy köztes állapot. Csak az érti meg, aki tényleg benne van, így hiába beszélsz róla bárkinek, nem feltétlenül tudják átérezni, néha milyen nyomorult érzés tud lenni. Én annyiból talán szerencsés helyzetben voltam, hogy azt tudtam, hogy az elmúlt években a FOE minden alkalommal megkapta a támogatást amikor pályáztak, de attól függetlenül még semmi sem volt biztos.
Nálam épp a szakdolgozat írás-leadás, szakmai gyakorlat időszakára esett ez a 3 hónap "holt idő", szóval azért lefoglaltam magam, de sokszor mégis csak kalandoztak a gondolataim és a legrosszabb az volt, hogy nem mertem terveket gyártani, hiszen még semmi sem volt biztos. Viszont szerintem arra jó gondolni ilyenkor, hogy bármi is lesz az eredmény, az már nem neked fog szólni! Tehát ha esetleg nem sikerül a pályázat, akkor nem téged utasítanak vissza. Egyszóval te megtettél mindent amit lehetett, a folytatás nem rajtad múlik, így idegeskedni is felesleges. :)
Saját tapasztalataim alapján azt javaslom, hogy amíg várakozol az eredményre, addig is próbáld élni a megszokott életedet. Ne az EVS körül forogjon minden gondolatod, de azért amikor van rá időd használd ki, és próbálj még inkább tisztában lenni az EVS szabályaival, folyamataival, stb. Nagyon sok információ elérhető róla a hivatalos oldalakon és az internet szerte mindenfelé, akár blogokat is jó olvasni ilyenkor. :)
A másik pedig hogy ez az időszak tökéletes arra, hogy a szervezetről ahová kiválasztottak minél többet megtudj. Érdemes olvasgatni a honlapjukat, ha van akkor Facebook oldalukon követni az aktualitásokat. Minden új tudás csak hasznos lesz a jövőben és ha már előre utána olvasol dolgoknak, utána sokkal egyszerűbb lesz a felkészülés szakasza.
Már ekkor érdemes esetleg más önkéntesekkel is kapcsolatba lépni, beszélgetni olyanokkal akik szintén hasonló helyzetben vannak, hiszen sokkal gyorsabban megy az idő ha új emberek, élmények vesznek körül. :) Szintén érdekes és hasznos lehet néha meglesni a fogadó szervezeted országában a nemzeti iroda honlapját (amennyiben elérhető olyan nyelven, amit beszélsz), mert bizonyos országokban ki szokták oda is tenni az eredményeket, plusz sok hasznos információt lehet találni ezeken az oldalakon. :) Ezen a linken elérhető a lista: http://ec.europa.eu/youth/partners_networks/national_agencies_en.htm
Amint azonban megvan az eredmény, és elfogadták a pályázatot akkor jöhetnek az intéznivalók. Tudni kell, hogy a küldő és fogadó szervezetek folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, így természetesen ebben a szakaszban is, de az a biztos, ha mindig figyelsz arra, hogy amit a fogadó szervezettől kapsz (gondolok itt az e-mailekre) az minden esetben eljusson a küldő szervezetedhez is. Szóval ha nem látod őket a címzettek között, továbbítsd a levelet. Ha a projekt megvalósulása már biztos, akkor jöhet a szerződés elkészítése, a biztosítás megkötése és az utazás megszervezése.
Esetemben ez úgy nézett ki, hogy először is meg kellett egyeznünk egy időpontban, ami nekem és nekik is megfelelt. Ez szeptember eleje lett, bár a kommunikáció nem volt zökkenőmentes, de kb. 1 hónap alatt sikerült megállapodnunk az időpontban. Mondanom sem kell, kicsit idegesítő volt, hogy hetekig nem kaptam választ a kiküldött e-mailre, ezért egy kb. 2 hét múlva megint írtam (természetesen udvariasan) és érdeklődtem, mi újság, megkapták-e a levelemet. Arra néhány órán belül jött is a válasz.
Az EVS ideje alatt (és az életben alapvetően is) nagyon fontos, hogy kiállj magadért, tehát ha valami zavar, vagy úgy gondolod, hogy nem jó ahogy van, akkor annak a véleményednek adj hangot mindenképp! A küldő szervezet feladata, hogy mindenben segítsen ami az önkéntességgel kapcsolatos, tehát ha a fogadó szervezeteddel valami probléma merül fel, mindenképp jelezd a hazai koordinátorodnak.
Miután megegyeztünk egy dátumban, utána elkészítették a szerződést, amit aláírva vissza kellett küldenem, aztán közben a küldő szervezetemtől Eszter megkötötte a biztosításomat, valamint a fogadó szervezetemtől megkaptam egy éppen ott tartózkodó önkéntes elérhetőségét is, hogy addig is tudjak első kézből tájékozódni. :) Nagyon fontos már az elejétől kezdve, hogy nem szabad szégyenlősnek lenni, ha valamit szeretnél, tedd meg, ne aggódj túl sokat pl. a nyelvtudásod miatt. Hiszen ha próbálkozol már nagyobb eséllyel megértenek, mint ha ki sem nyitod a szádat. :) Ez pedig mindenre igaz, ha próbálkozol esélyt adsz magadnak, ha nem... Akkor pedig minden marad úgy ahogy van, vagy csak rosszabb lesz. Tehát a lényeg:
Én még nagyon javaslom azt is, hogy a fogadó szervezetedtől kérd el a többi önkéntes elérhetőségét akikkel együtt leszel (ha van ilyen) és vedd fel velük a kapcsolatot. Nagyon sokat számít ha már úgy mész ki, hogy ismered őket és nem idegenek fognak ott fogadni. Én már a legelején a kiválasztást követően fel akartam venni a kapcsolatot a másik két önkéntessel, de arra nem kaptam választ Elaine-től, így kb. júniusban ismét rákérdeztem, és akkor megküldte az e-mail címeket. Írtam a lányoknak, és azóta rendszeresen levelezünk és Skype-on is szoktunk beszélgetni. :) Nagy megkönnyebbülés volt az, hogy két olyan emberrel kell majd együtt élnem, akikkel megvan a közös hang, sok a közös érdeklődés, sok közös pont van és már most tervezgetjük mit fogunk csinálni, hová szeretnénk elmenni, stb. Úgyhogy én mindenkit csak bátorítani tudok, hogy tegye meg ezt a lépés! :)
Az utazás megszervezése a 3. legfontosabb pont ebben a szakaszban, ami szervezetenként változik, hogy hogyan oldják meg. Én repülővel fogok utazni (ez a legáltalánosabb egyébként) és nekem a FOE vette meg a repjegyemet. Sok mindenkitől hallottam, hogy saját magunkat vették a jegyet és majd ha már kint vagy visszatérítik a pénzt, szóval ez tényleg esettől függ. Hivatalosan ez úgy működik, hogy légvonalbeli távolságtól függően központilag meg van határozva, hogy mekkora összeget adnak az utazásra, tehát ha te veszed a jegyet akkor mindenképpen visszakapod az árát. De olyanról is hallottam, hogy van aki meg tudta beszélni a szervezettel, hogy kocsival megy és megtérítik neki a benzinköltséget. Szóval minden az adott helyzettől függ, de a lényeg, hogy ha van ötleted azt beszéld meg mindenképp a kapcsolattartóddal, mert lehet, hogy simán megoldható. :)
A következő bejegyzésben egy kicsit az utazás előtti tréningről fogok mesélni.
Itt a link amin keresztül a FIVE oldalán meg lehet nézni az útiköltségre kapható támogatás összegét (és egyéb támogatásokat is):
Elsőként viszont ki kell számolni a távolságot, amit ezen az oldalon lehet megtenni: http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/tools/distance_en.htm
