Greetings from Dublin

Jelentem: csütörtökön szerencsésen megérkeztem Dublinba. A reptéren minden zökkenőmentesen zajlott, bár ebben a melegben kicsit rosszul érintett a sorbanállás, viszont a repülő időben indult, és 20 perccel előbb landolt mint kellett volna. A reptéren már ott várt rám Elaine és Zhenia egy lappal a kezükben, amin ott volt a nevem. Nagyon aranyosak voltak mind a ketten, látszott rajtuk hogy örülnek, hogy látnak és már az első pillanattól fogva jól kijövünk egymással. Mind a ketten egyből megöleltek és már beszélgettünk is, Elaine testvére vett fel minket kocsival és ő is nagyon kedves volt. Végig beszélgettük az utat a szállásig, tehát az első benyomás mindenképpen pozitív volt. :) Az apartman jobb mint amire számítottam, nem gondoltam, hogy ilyen szuper lesz. :) Mind a hármunknak külön szobája van, az enyém a főútra néz, és bár nem olyan nagy szoba de nagyon kényelmes és hangulatos, a képek nem adják vissza teljesen, de szerintem azért látszik, hogy nem olyan rossz. :)

Miután én is elfoglaltam a szállást Elaine elvitt minket vacsorázni. Egy vietnámi étteremben voltunk, nagyon finom volt, valamilyen levest ettem, viszont óriási adagot adtak, szóval meg sem bírtam enni. :) Kicsit olyan volt az íze mint a gulyáslevesnek, mert húsok és zöldségek voltak benne. Közben beszélgettünk, és nagyon jó volt a hangulat. Aztán mi visszamentünk a szállásra Zheniával Elaine pedig a testvérével kiment Nadine elé a reptérre. Kb. este 10-re visszaértek, és végre mindannyian megérkeztünk az új otthonunkba. :) Azóta pedig egész nap csak angolul beszélek, kicsit nehéz is most összeszedni a gondolataimat, mert annyi minden kavarog a fejemben. :)

Pénteken reggel Elaine körbevitt minket az irodában (azt tudni kell, hogy a szállásunk és az iroda egy épületben van, tehát pl. hétvégén az egész épület csak a miénk. Mivel a konyha és a mosógép is az alsó szinten van, az apartmanunk a nappalival pedig a felsőn, így át kell járnunk a szervezet irodai részébe is rendszeresen. Szóval hétvégén olyan mintha mi lennénk a főnökök:), elmagyarázott minden fontosabb dolgot és adott egy kis pénzt, hogy el tudjunk menni bevásárolni. A nap nagy részét a városban töltöttük és hazafelé elmentünk az Aldiba bevásárolni, ahol kb. 27 euróból egy heti ételmennyiséget megvettünk, ami szerintem elég bíztató. :) Este pedig beszereztük az ír SIM kártyákat is, hogy legyen itteni számunk és internetünk bárhová is megyünk. :) Tegnap a reggeli után ismé belevetettük magunkat a városi forgatagba, és meg kell mondjam nagyon kedvelem Dublint. Bár már voltam itt korábban is, azért még is jó érzés, hogy tényleg jól döntöttem, és jól érzem itt magam. :) Késő délutánra már eléggé kifáradtunk a sok járkálástól, szóval olyan 5 óra körül haza is értünk. Főztünk vacsorát és a nappaliban eltöltöttük az estét. Beszélgettünk, internetezünk, stb.

Ma úgy döntöttünk, hogy kicsit kiszabadulunk a városból és elmentünk Howth-ba. Howth egy tengerparti kisváros kb. fél órára Dublintól, tele gyönyörű helyekkel. Már 2009-ben is voltam ott, szóval jó volt visszatérni. :) Nagyon jól éreztük magunkat, sokat sétáltunk, megettük a szendvicseinket, beszélgettünk és sok fotót készítettünk. Nagyon hangulatos volt, sok helyi lakossal, városi emberekkel, családokkal és persze turistával. Néhány magyar szót is hallotam, és két német lánnyal is összeismerkedtünk akik au pair-ként dolgoznak Dublinban.

Délután 4 óra körül indultunk vissza, mert már elég fáradtak voltunk, és alig vártuk hogy hazaérjünk. :) Főztünk vacsorát és az estét ismét a nappaliban töltöttük és próbáltuk behozni a lemaradásainkat az üzenetek és blog bejegyzések terén, több és kevesebb sikerrel. :)

A szállásról még annyit megemlítenék, hogy tényleg minden nagyon közel van, ami elég kényelmes és mondjuk 1 óra alatt be tudjuk járni a város fontosabb részeit. Ezt én pl. különösen élvezem, mert legalább nem kell tömegközlekedni vagy a tömegben rohangálni ha mondjuk el akarok ugrani a boltba. Holnap lesz az első napunk az irodában, remélhetőleg minden simán fog menni és nem kell egyből telefonálással kezdenünk. :) Elaine azt mondta, hogy 17-én lesz az on arrival tréningünk, úgyhogy addig szerintem még csak ismerkedni fogunk a feladatokkal, de holnap már többet fogunk tudni. Plusz az elkövetkezendő napokban a mentorokkal is találkozni fogunk, azt már mind a hárman nagyon várjuk. :)

Mivel most már annyira fáradt vagyok, hogy nem igazán tudok gondolkodni, ezért biztos, hogy holnap még egyszer át fogom írni a bejegyzést, de azt hiszem, hogy a legfontosabb dolgok már itt vannak. :)

Legközelebb majd a hét közepén jelentkezem, hogy hogyan is telnek a hétköznapok a Friends of the Elderlynél. :)