A második 'idös' barátom

Tegnap délben Fionával elmentünk meglátogatni a második időst is, akit rendszeresen fogok látogatni az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. Nem valami szép az idős szó, szívesen használnék mást helyett. Itt pl. gyakran mondják az 'idősebb felnőtt' kifejezést, ami azért mégis csak jobban hangzik mint az, hogy "idős".

Michael Dublin egyik elővárosi részén lakik, egy nagyon hangulatos, családi házakkal teli környéken. Ezúttal elég szerencsés helyzetben voltam, mert Fiona kocsijával mentünk, de a jövőben majd busszal kell odamennem. Viszont annyira nincsen messze, és közvetlen buszjárattal oda tudok menni kényelmesen, úgyhogy nem lesz vele probléma. :)

Miután megérkeztük, nagyon kellemes meglepetés volt számomra látni, hogy milyen szép, hangulatos házban él, minden rendben van tartva, az étkezőben a falak családi képekkel és képeslapokkal, emlékekkel vannak tele. Még egy kutyája is van, olyan mint a Lassie-ben volt (talán hivatalosan skót juhászkutyának hívják), de őt nem engedte be hozzánk, mert nehogy összeugráljon. :)

Egyébként már az első pillanattól fogva egy nagyon barátságos ember benyomását keltette, puszival fogadott mindkettőnket. :)

Michael éppen pár hete töltötte be a 80. életévét, a felesége néhány évvel ezelőtt hunyt el, és azóta egyedül él a családi házban a kutyájukkal. Ugyanakkor 4 gyermeke van, 3 lány 1 egy fiú, akik rendszeresen hívják őt telefonon és látogatják amilyen gyakran lehet, viszont mivel az ízületi problémái miatt nem igazán tud otthonról messzire elmenni, ezért elég magányosnak érzi magát a napok többségében. Viszont a karácsonyi rendezvényre és a kirándulásokra amikor csak lehet el szokott jönni a szervezettel.

Teával és süteménnyel fogadott minket, igazi úriemberként viselkedett, nagyon figyelmes volt. Fiona néhány perc után otthagyott minket mert el kellett intéznie valamit, így volt lehetőségünk kicsit megismerni egymást. Igazán jól elbeszélgettünk, mint kiderült nagyon szereti a sportokat, kedvence a foci és a rugby, aktív korában pékként dolgozott és még ma is süt ha van valamilyen alkalom vagy ízületi problémái engedik. Egyébként egy igazán tájékozott ember, elbeszélgettünk a jelenleg helyzetről, a bevándorlókról, a történelemről, mesélt a családjáról és tulajdonképpen mindenről. :) Mint kiderült hobbi szinten festeni is szokott, bár szerintem igazán tehetséges, nagyon szép képei vannak. De mint mondta, csak akkor fest ha van ihlet. :)

Beszélgetés közben megkérdezte, hogy szeretem-e a scones-t (tipikus brit és ír sütemény), mert akkor majd a következő alkalommal azzal fog várni. :)

Amíg ott voltam az egyik lánya is éppen hívta telefonon, de mondta neki, hogy vendégei vannak így gyorsan rövidre is zárták a beszélgetést. Egyébként igazán kedvesen megdicsérte az angolomat is, meg hogy milyen szép vagyok. :) Ezt az utóbbit viccesen mondta, hogy így kellett volna mondania a lányának, hogy azért nem tud beszélni mert egy szép lánnyal teázik. :)

Igazán szimpatikus és érdekes ember, nagyon jó volt vele beszélgetni. Már várom a következő alkalmat. :) Valószínűleg hétfőnként vagy csütörtökönként fogok vele találkozni, de majd hétfőn kell hívnom őt, hogy időpontot egyeztessünk.

Elköszönésnél is hálásan megköszönte, hogy meglátogattuk, többször is elmondta, hogy köszöni és örült nekünk, és természetesen a puszi sem maradhatott el. :)

Ahogy ő is mondta: jól fogunk szórakozni együtt! :) (We are going to have so much fun together!)